Ő mindig hitről beszélt

Ő mindig hitről beszél

Jézus soha nem vallásról beszélt, nem egy életformáról, és nem jó cselekedetekről, Ő mindig hitről beszélt. Azt akarta, hogy mindent, amit teszünk a hit vezéreljen és a hit motiváljon.

Például két ugyanolyan cselekedet egyike lehet hitből és lehet hitetlenségből. Lásd Zakariásnak megjelenő Gábriel angyal hírére mit kérdezett Zakariás? Miről tudhatom én ezt meg, mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős? Az angyal válasza: megnémulsz és nem szólhatsz mind ama napig, amelyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédjeimnek.
Ezzel szemben bement az angyal Máriához is, és hírt hozott neki is Istentől, amire Mária kérdése szinte megegyezik Zakariás kérdésével: Mi módon lesz ez, holott én férfit nem ismerek?
Épp úgy a helyzetet tárja fel, és kérdése van Isten felé. Akkor mi különbözött kettejük között? A hit. Máriának volt hite, hogy ez menni fog, amit Isten mond. Zakariásnak nem volt hite. Mint ahogy ezt az angyal meg is mondta.
Tehát a hit a szívben dől el. A hit igen fontos, hiszen pont ezt támadja az ellenség, ezt akarja gyengíteni, elvenni, vagy lehetetlenné tenni. A megtért keresztény embereknél is ezt akarja a lehető legkisebb szintre zsugorítani. Lehet kegyes élet, tiszta, megtartóztatott élet, odaszánt élet, csak hit ne legyen. Mert a hit hegyeket mozgat, a hit az, ami mozgásba lendíti a mennyet, és lehozza a földre az angyalokat.
Nem véletlen, hogy Jézusnak sokszor szolgáltak angyalok.  Hiszen Ő a hitnek fejedelme. Neki nem volt kétsége, hogy hova tartozik. Hát nekünk se legyen. 

Legyünk hittel teljesek, mind beszédünkben mind cselekedeteinkben, mind gondolatainkban. Legyetek hittel teljesek, és akkor a lehetetlen lehetséges lesz a számotokra. És erre van igazán szükségünk. Mert Isten nem a lehetségest bízta ránk, hanem a lehetetlent. Mert mi azzal elbírunk, hiszen van hitünk. A lehetségessel küzdjenek meg a hitetlenek.
Mi vállaljuk fel, hogy a lehetetlen a mi területünk. És tudjuk, hogy a mi Istenünkkel még a kőfalon is átugrunk.

Zsoltárok 18, 30 "Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom."

"Az én Istenem által kőfalon is átugrom."