A jó szülő kellékei

Mire van szükségünk, hogy sikeresek legyünk, mint szülő?
Szülőnek lenni nem egyszerű dolog. Ezt is tanulni kell, mint minden mást az életünkben.
Első tanulási folyamat maga a gyermekkorunk, ahol szülői mintákat a saját családunkból kapunk illetve veszünk. Ezek lehetnek jók, de rosszak is. A rosszakkal sincs semmi baj, mert negatív mintaként ott lebeg a szemeink előtt, mint visszatartó erő, mit ne tegyünk a gyermekünkkel.
A jó mintákat bátran hasznosíthatjuk, beépíthetjük a gyermeknevelésünkbe.
De vannak alappillérek, amit jó, ha lerögzítünk, mert ezekkel biztosan sikeres lesz a gyereknevelésünk. Melyek ezek?
A szeretet. A tanulás. A változni tudás. A jó szó. A türelem. A mosoly. Az együtt töltött idő.

A jó szülő kellékei? Mire van szüksége a jó szülőnek?

1. Az első és legfontosabb a szeretet.
Szeressük a gyermekeinket, és mutassuk is ki szavakkal, együtt töltött idővel, meghallgatással, biztatással, mosollyal.
A bibliai szeretet mértéke:

„A szeretet hosszútűrő, kedves; irgalmas, nem irigykedik, nem hivalkodó, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy.” 1Korinthus 13, 5-8

És kitől lehetne a legjobban ezt a szeretetet megtanulni, mint magától az Istentől. Tehát Istenre nagy szükségünk van, hiszen Isten maga a szeretet. Hiszen az tud csak szeretete adni, aki maga is tele van szeretettel, aki megtanult így szeretni.

2. A tanulásra.
Mindig tanulunk, és mindig újrakezdünk, ha valamit elrontottunk. A hibáinkból tanulhatunk a legtöbbet, ha hajlandóak vagyunk változtatni és változni. Nem szabad bepánikolni, ha valami nem sikerült. A gyerekeink szeretnek, és ha mi bocsánatot kérünk, nagy örömmel megbocsátanak, és nem akarnak emlékezni rá. Ez a mi szülővé válásunk legnagyobb esélye. Ők szeretnek minket.

3. A másik, ami szükséges, a változni tudás.
Ne szégyelljük, ha valamit nem jól tettünk. Sőt tegyük szóvá, hogy ez rossz volt, kérjünk bocsánatot, és mondjuk ki, mostantól nem így lesz. Ezzel jó mintákat adunk a saját gyerekeinknek. Természetesen tartsuk be az ígéretünket.

4. Jó szó. Szeressünk a szavainkkal!
A beszédünket, a kimondott szavainkat használjuk a szeretetünk kifejezésére, és így a gyermekünk személyiségének fejlesztésére.

"A szeretet az, ami épít." 1Korinthus 8, 1

Mennyire fontos, hogy az evidens dolgokat megmondjuk, kimondjuk, hangoztassuk. Mik ezek? Az, hogy ”Szeretlek! Még akkor is, ha rosszat tettél, a viselkedésed helytelen, neked meg kell változnod. Attól én még szeretlek." "Büszke vagyok rád, hogy ezt végig csináltad”. ”Megértem, hogy feszült vagy, de én itt vagyok, segítek." "Látom, hogy jót akarsz." "Bízom benned, hogy mindent megteszel, hogy sikerüljön." "Tudom, hogy jól akartál viselkedni, nem baj. Legközelebb sikerülni fog." "Én hiszek neked." "Győzni fogsz, csak ne add fel, én melletted állok." És ehhez hasonló módon fejezzük ki azt, hogy a gyermekünk ránk számíthat, mellette vagyunk, ha minden máshogy néz is ki, mi segítünk neki. Ez átsegíti a nehézségeken és győztessé teszi őt.

5. Türelem a meghallgatáshoz. A meghallgatás jutalma:
Ha meghallgatod, amit mondani akar, megismered a gondolkodását, a véleményét a világról, barátairól, szüleiről, tanárairól, saját magáról. Óriási lehetőség a szülő számára a hallgatás, a meghallgatás. A meghallgatásban nagy türelem kell nekünk szülőknek. Hiszen mi sokkal előrelátóbbak vagyunk és tapasztaltabbak, ő viszont most fedezi fel a világot és még csak szeletkéket lát. De számunkra a legnagyobb kincs, hogyha megismerjük gyermekünket, mert akkor tudunk neki segíteni, formálni a gondolkodását, tágítani a világról alkotott véleményét, tanácsolni a döntéseiben.

Türelem a válaszadáshoz.- Hogyan válaszoljunk? A biztatás és a tanács módja.
A megfogalmazódott válaszainkat akkor mondjuk el, ha gyermekünk már kibeszélte magát, ha látszik rajta, talán most választ vár. Akkor is kérdések formájában, mintegy együtt gondolkodva mondjuk el a tanácsainkat. Ez bevonja őt is a döntésbe és nem érzi, hogy megmondjuk a „tutit” neki. Pl.:”Nem gondolod, hogy ezt a szempontot is figyelemebe kéne venned?” Vagy „Ha így döntesz, akkor ezzel a következménnyel számolnod kell.” Vagy "Gondoltál-e arra, hogy ha ez a véleményed, akkor ennek ilyen és ilyen következménye lehet.” "Ezt a szempontot is figyelembe kellene venned, ha döntesz.” „Én a helyedben így döntenék, és ha te nem fogadod el a tanácsom, meg kéne indokolnod, miért.” Persze ezek nem a stratégiai fontosságú kérdések, ahol gyors és bölcs döntés kell azonnal. Ezeknél a kérdéseknél van idő tanulni a döntés stresszhelyzetét és a mérlegelést és a szempontok összegyűjtésének tudományát. Ez persze időigényes feladat a szülőnek.

6. A mosoly – és hatása.
A mosoly a gyermek vigasza minden életkorban és helyzetben. A mosoly a jövő, a remény szimbóluma. Milyen más, ha azt látja a gyermekünk, hogy nevetünk a következő napnak.

"Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak. Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén."
Példabeszédek 31, 25-26

Ma, amikor a szülők tele vannak gonddal, nehézséggel, mégis újra és újra győztessé tudnak válni, ha a reménység és a bizalom Isten iránt megvan bennünk. Mert Isten nem hagyja, hogy az életünk sikertelen legyen. Ha mindenekben hálát adunk, akkor tudjuk, és tudatosítjuk magunkkal, hogy Ő velünk van és megsegít. E nélkül a bizalom nélkül csak félelem, reménytelenség és bizonytalanság vesz körül, az pedig nem enged mosolyogni. A mosoly pedig a gyermek vigasza, minden életkorban és élethelyzetben.

7. Idő - Együtt töltött idő, mint befektetés.
Az idő az, amiből soha nincs elég. És mindig hiányzik. Tehát soha ne gondoljuk, hogy, ha majd lesz rá időnk, akkor adunk a gyermekeinknek. Nem! Az időt mindig szakítani kell. Ki kell szakítani a sok teendő, feladat, elvárások, megfelelések folyamából. Adni kell.

Ha időt adunk, figyelmet, gondoskodást, szeretetet, adunk. Ha időt adunk, magunkat adjuk, és a gyermekünk számára ez a legnagyobb ajándék. Ebből érzi, hogy szeretjük, hogy fontos a mi számunkra. Ha meg akarod mutatni gyermekednek, mennyire szereted, adj több időt neki, kérdezd meg, mit szeretne csinálni, és azt tegyétek. Legyél felszabadult a játékban és önfeledt. Érezze, hogy csak az övé vagy. Ez egy nagyon mély és bensőséges kapcsolatot fog kialakítani a gyermekeddel. Ez ad lehetőséget arra, hogy később is kikérje és elfogadja a tanácsaidat.

Ahogy szokták mondani, „a puding próbája az evés”. Itt a lehetőség a próbára. Sok örömöt és kitartást kívánok a gyermeknevelésben és boldog családot!

Szeretettel köszöntöm a szülőtársakat:

- Hontvári Anna -