Maradjunk Őbenne!

Sokat gondolkodtam azon, hogy mit jelent az, hogy Őbenne, azaz Jézusban maradni. Hogyan? Honnan tudom, hogy benne vagyok?
János apostol gyönyörűen összefoglalta ezt:

"Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen." János 15

Isten műveli a szőlőt. Aki hozzátartozik, az számíthat rá, hogy korrekciót kap. Aki nem kap korrekciót, az nincs Őbenne.
Gyümölcsöt kell felmutatnunk. Milyent? Láthatót, érezhetőt, tapinthatót.

János apostol levele folytatja:

1Ján 1:6-7 
Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van Jézussal, és sötétségben járunk; hazudunk és nem az igazságot cselekesszük.
Ha pedig a világosságban járunk, amint Jézus maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.


"Aki ezt mondja: Ismerem őt, és az ő parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság. Aki pedig megtartja az Jézus beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy Jézusban benne vagyunk; Aki azt mondja, hogy Jézusban benne marad, annak úgy kell járnia, amint ő járt." 1János 2, 4-6 

 
"Aki Jézusban marad, egy sem esik bűnbe; aki bűnbe esik, egy sem látta őt, sem meg nem ismerte őt. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad." 1János 3, 6


"Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Jézus az ő életét adta értünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért." 1János 3, 16 


"És aki Jézus parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, amelyet nekünk adott." 1János 3, 24 

Azt hiszem, nagyon alapos önvizsgálatra szólítanak fel ezek a szavak. Segítsen az Úr, hogy mindannyian Őbenne maradjunk, és hogy mindent megtegyünk ennek érdekében.

A bocsánatkérésről

Attól, hogy megtértünk és követjük Jézust, bizony elérhet minket is a szomorúság, önsajnálat, keserűség, kétségbeesés vagy a harag...
Bizony megtalálhatjuk a bűnt a testünkben. Sőt, néha úgy érezzük, hogy leural minket. Ezért mondja János apostol:

"Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk." 1 János 1, 8

De ez nem tragédia. Hiszen Jézus tudja, hogy milyen a mi formáltatásunk. Tudja, milyen kísértések eshetnek rajtunk. Ezért Ő a közbenjáró, és az Atya ezért adja az ítéletet az Ő kezébe, mert átélte, és tudja, milyen nehéz ezek között megmaradni. Hiszen Jézus is tudta, milyen a halál ellen dolgozni, hogy az élet diadalmaskodjon a teste felett. Tehát tudnunk kell, hogy ez van.
 
"Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból." 
Zsidó 5, 7

De van megoldás is ebből.

"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól." 1János 1, 9 

Ha elrontottad, kiabáltál, rosszat mondtál másról, haragudtál, megbocsátatlan voltál, vagy hitetlenségből beszéltél, nem baj. Mert:

"Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincsen mi bennünk." 1János 1, 10 

Amikor rájössz, hogy vétkeztél, és nem lépsz, az a baj. Az a baj, ha nem kérsz minél hamarabb bocsánatot érte, ha nem változtatsz rajta. Menj oda, és csináld vissza! Mondj jót, beszélj máshogyan, kezdj el hinni, bocsáss meg tudatosan, ne érzelemből. Mert ha nem ezt teszed, megcsalod magadat, és azt hiszed, hogy jó úton vagy. Pedig egyáltalán nem.
Szóval a legjobb dolog, ha azonnal változtatsz, ahogyan ráeszmélsz, hogy rosszat tettél. Alázd meg magad, és lépj a bocsánatkérés útjára! És Jézus felmagasztal téged. A menny nem fog emlékezni a bűneidre, és igaznak fog látni, és meghallgattatnak a kéréseid. És ez a legfontosabb. Ha Hozzá járulsz, nem fordul el tőled Isten, hanem cselekszik. Legyél bátor, és kezdeményezz! Te menj oda, és te kérj bocsánatot! Te korrigálj! Te változtass! És meg fogod tapasztalni az Úr áldását.

Akarod, hogy a hited láthatóan működjön?

Igen! Ha azt akarod, hogy a hited láthatóan működjön, akkor engedd, hogy vétkezzenek, akik melletted élnek. Ne akard állandóan megváltoztatni őket. Hagyd, hogy legyen miért belenézniük a szabadság tükrébe, és akarjanak megváltozni. A változást belülről kell akarni. Ahhoz meg idő kell, hogy az ember átgondolja a tetteit és a válaszait, a viselkedését, és rájöjjön, ha valami nem volt helyes.

A hited akkor fog erősödni, ha el tudod hordozni a megbántást, a helytelen viselkedést úgy, hogy közben nem sértődsz meg, és nem kiabálsz kígyót-békát a másikra. Hanem hagyod az igazságosan ítélőre. Vársz. És közben elviseled, engeded, sőt talán még szereted is. Mindenesetre jelét adod ennek az indulatnak. Persze nem könnyű. De ha valóban hiszed, hogy Isten létezik, és Ő valóban cselekvőképes és tud szólni az emberekhez, és meg tudja változtatni a körülményeket, befolyásolni az eseményeket, akkor ez nem lesz annyira nehéz. Akkor a te dolgod a csendes várakozás. Engedni. Engedni a másikat vétkezni. És tudni, hogy ez nem marad így.


"Ezért így szól az Úr Isten: Íme, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, aki [benne] hisz, az nem fut!" Ézsaiás 28, 16 

A hitnek van ideje, a hit tud várni, a hit engedi, hogy gondolkozz, a hit szereti a megfontolást, a hit tudja, hogy nem ez a végső szó. A hit tudja, hogy minden, de minden az ő javára munkálkodik, még ha pillanatnyilag nem is úgy látszik. A hit tudja, nem lehet neki ártani. A hit tudja, hogy a győztes oldalon áll. Ezért, ha hitet akarsz gyakorolni, engedd a melletted lévőket vétkezni. És imádkozz! Áldjad őket, és tudd, hogy Jézus ott van az életedben! Te áldott vagy. És minden, amire ráteszed a kezedet, áldott lesz. Minden, amit megáldasz áldott lesz.

Az élet nem áll meg

Milyen csodálatos, hogy az én Atyám mindig munkálkodik, tehát ha Őt követem, én is munkálkodom. Jézus ezt mondta. Akkor bátran mondhatjuk mi is ezt.

De hogyan munkálkodjak? - kérdezhetnéd. - Hol van rám szükség?

Ott ahol vagy.

Például az egyik gyülekezeti testvérem egyszer a munkahelyén meglátott egy hölgyet, akinek az egyik lába nagyon meg volt dagadva. Nagyon fájt neki, és alig tudott járni. Álló munkát végzett eddig, és ez nagyon megterhelte a lábát. Ide is munkavállalási céllal jött, de nem felelt meg. A testvérem tudta, hogy nem fog többé ezzel a hölggyel találkozni. Sürgető érzés volt benne, hogy imádkozzon a hölgy lábáért. De csak telt az idő, és már éppen elbúcsúzott mindenkitől, amikor végül megkérdezte tőle, hogy megengedi-e, hogy imádkozzon érte. Igen, mondta a hölgy. Testvérem kérte, hogy üljön le, és rátette a kezét a lábára, és elkezdett imádkozni. Ott állt a többi munkatársa is. Izgult ugyan, de mivel az Atya sürgetését érezte a lelkében, megtette. Munkálkodott.

Ahogy vége volt az imának, a hölgy azt mondta, hogy elmúlt a fájdalom. Felállt és ugrált, mozgatta a lábát. Majd azt mondta: "Lötyög a cipő a lábamon. Levehetem a cipőmet?" Levette a cipőjét, és teljesen egyforma volt a két lába. Ott rögtön munkálkodott az Atya is!

És a két munkálkodás eredménye egy csodálatos bizonyság Isten szeretetéről.

Ott ahol élsz, dolgozol, a családodban, a munkahelyeden, ott van rád szükség.

Jelenj meg, mint Istennek fia, és munkálkodj az Atyával együtt! 

Légy bátor, és imádkozz! Kérj nagyokat! 

Légy bátor, és szólítsd meg az embereket, mondd el nekik, hogy Isten szereti őket, és segíteni akar! 

Ajánld fel az imádságodat! Az Atya mindig munkálkodik. Indít imára, arra, hogy oda menj emberekhez. 

Munkálkodj te is! 

Légy bátor, mert Jézus a garancia!