Beszélgettem egy anyukával...

Ma beszélgettem egy anyukával. És átjárt annak az öröme, hogy vannak ilyen anyukák. Három kisiskolás gyermeke van, ketten ugyanabba az iskolába járnak, a harmadik pedig máshová. Mindhárom gyerek jár zeneórára és sportra, és az anyuka mindenhová elviszi őket. Az egész napja félórás beosztásban telik. De amit tesz, örömmel teszi, mert építi a gyermekei jövőjét. Lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekei tanuljanak, nagy tudásúak lehessenek, és az életük boldog lehessen.
Mert mitől boldog a felnőtt ember élete? Attól, hogy a kiskorban felépített  lehetőségeket megragadja, és kamatoztatja. Hány olyan emberrel beszéltem, aki arról panaszkodott felnőtt fejjel, hogy mennyire szeretett volna zenét vagy valami mást tanulni, de nem lehetett az anyagiak, vagy a szülői törődés hiánya miatt. Ez bizony a szülők felelőssége. Az ő dolguk a kincsgyűjtés.

"Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek." 2 Korinthus12, 14

A gyermek dolga, hogy elfogadja, és tovább fejlessze, éljen vele, kamatoztassa.


"…. ada nekik tíz gírát, és monda nekik: Kereskedjetek, míg megjövök." Lukács 19, 13  


"Eljöve pedig az első, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert." Lukács 19, 16  

A gyermekek akkor tanulnak meg maguk is kincseket gyűjteni, ha megadjuk rá a lehetőséget.
A bölcs gyermek megragadja ezt a lehetőséget, és fejleszti azt. Ezzel szerez örömet, és ezzel teszi értékessé a szülők fáradozását. Nagyon felértékelődött ez az anyuka a szememben.  A mai világban a nők többsége karriert épít, és nem a gyermekeinek akar kincseket gyűjteni, hanem magának, „mert megérdemli” a reklámszlogen szerint...  A válások miatt - a saját boldogulását keresve - kiesik a látószögből a gyermek... A mai divatos nevelési elv alapján majd magának tanul a gyerek, ha akar...
Szóval ennek a korszellemnek ellenére ez az anyuka odaszánta magát, és tudatosan kincseket gyűjt.
Most már csak az a kérdés, hogy a gyermekei értékelik-e annyira ezt, hogy megragadják a lehetőséget, és ők maguk is munkálják a jövőjüket. De ez már nem a szülő felelőssége. Ő a kincsgyűjtésért fog jutalmat kapni a mennyei Atyától. A legnagyobb szolgálat és a legnagyobb felelősség szülőnek lenni ilyen módon.
Legyen áldott az életed, hogy mindazt, ami a te feladatod, meg tudd tenni, és tartsd magad értékesnek ezért! Hiszen Jézus is így gyűjtött kincset a mi számunkra.  A kereszten megnyerte a lehetőséget számunkra a mennybejutáshoz, és hogy hozzájuthassunk az örökségünkhöz. A lehetőség megragadása viszont a mi dolgunk.
Adjon az Úr neked erőt és szeretetet, hogy gyermekeidet kincsgyűjtésben tudd nevelni! Békesség a hétköznapok harcaiban! Légy áldott kedves nőtársam!

(A beszélgetés már néhány évvel ezelőtt történt.)